N�H�NY INFORM�CI� A MUNKA �NNEP�R�L - A MAJ�LISR�L

A munka �nnepe (eredetileg, �s a volt szocialista orsz�gokon k�v�l mindig is a munk�sok �nnepe) a nemzetk�zi munk�smozgalmak �ltal kiharcolt, minden �v m�jus 1-j�n tartand� �nneps�g, hivatalos �llami szabadnap, mely a munk�sok �ltal el�rt gazdas�gi �s szoci�lis v�vm�nyokat hivatott meg�nnepelni.

M�jus 1-je hasonl� tartalommal katolikus �nnep is, Munk�s Szent J�zsef, a munk�sok v�d�szentje tisztelet�re. (Az ugyanerre a napra es� kereszt�nys�g el�tti eur�pai pog�ny �nnepek, mint p�ld�ul a Beltane, vagy a hagyom�nyok, mint a m�jusfa �ll�t�sa, m�s eredet�ek �s tartalm�ak.)

Eredete 

El�zm�nyei eg�szen a brit ipari forradalomig ny�lnak vissza, amikor is egy gy�rtulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta �s k�zz�tette a munk�sok k�vetel�s�t, benne t�bbek k�z�tt az addig 10-16 �r�s munkaid� nyolc �r�ra cs�kkent�s�t, a roppant hangzatos (haz�nkban a Beatrice egy�ttes �ltal is feldolgozott) Nyolc �ra munka, nyolc �ra pihen�s, nyolc �ra sz�rakoz�s (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

A k�vetel�s �rv�nyre juttat�sa v�gett t�bb kisebb t�ntet�st, illetve sztr�jkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert t�rv�nyi szab�lyoz�s h�j�n ezeket az alkalmazottakat hamar elbocs�tott�k, �s m�s gy�rak sem voltak hajland�ak felvenni �ket. Hab�r 1847-ben a n�k �s gyerekek munkaidej�t 10 �r�ban maximaliz�lt�k Nagy-Britanni�ban �s gyarmatain, eg�szen 1856. �prilis 21-�ig a k�rd�sben nem t�rt�nt el�rel�p�s. Ezen a napon l�ptek sztr�jkba az ausztr�liai Melbourne v�ros�ban a k�m�vesek �s �p�t�munk�sok, hogy a Melbourne-i Egyetemt�l az ausztr�l Parlamentig menetelve k�vetelj�k a 8 �r�s munkaid� bevezet�s�t a kontinensen. Akci�juk sikerrel z�rult, m�g csak a fizet�s�k sem lett kevesebb a r�videbb munkaid� ellen�re, �gy egyben a vil�gon els� alkalommal siker�lt egy szervezett munk�scsoportnak (k�s�bbi nev�n szakszervezetnek) b�rmif�le sikert is el�rni fizet�smegvon�s �s retorzi�k n�lk�l. Ez a siker is nagyban inspir�lta a munka �nnep�nek �tlet�t, illetve a maj�lisok megsz�let�s�t.

A d�tum kiv�laszt�sa 

2006. m�jus 1-jei felvonul�s Stockholmban

1886. m�jus 1-j�n a chicag�i munk�s szakszervezetek sztr�jkot szerveztek a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt, melyet m�jus 4-�n a Haymarketi zavarg�s z�rt le, mikoris a t�ntet� munk�sok k�z� vegy�lt anarchist�k egy bomb�t dobtak a rend�r�k k�z�, akik viszonz�sul azonnal t�zet nyitottak. T�bb tucat sebes�lt maradt a helysz�nen, akik f�lve a letart�ztat�st�l nem mentek korh�zba. �sszesen 11 ember (7 rend�r �s 4 t�ntet�) vesztette �let�t, a k�s�bbi perek sor�n nyolc szocialista-anarchist�t �ll�tottak b�r�s�g el� Mathias J. Degan rend�r meggyilkol�s�nak v�dj�val. Louis Lingg, August Spies, Albert Parsons, Adolph Fischer, �s George Engel hal�los �t�letet kapott, m�g m�sik h�rom t�rsuk Michael Schwab �s Samuel Fielden �letfogytiglani illetve Oscar Neeble 15 �ves b�rt�nb�ntet�st kaptak, de mindh�rman korm�nyz�i kegyelem �tj�n 1893-ban kiszabadultak.

1889. j�lius 14-�n P�rizsban megalakult a II. Internacion�l� (1889–1916 k�z�tt m�k�d�tt, a munk�ss�g szervezeteinek nemzetk�zi egyes�l�se volt), melyen �gy hat�roztak, hogy a h�rom �vvel kor�bbi chicag�i t�ntet�s kezdet�nek negyedik �vfordul�j�n, 1890. m�jus 1-j�n a szakszervezetek �s egy�b munk�sszervez�d�sek egy�tt vonuljanak fel orsz�gszerte a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt, ahol az m�g nem t�rt�nt meg, illetve a nemzetk�zi szolidarit�s kifejez�s��rt. A t�ntet�sek az Egyes�lt �llamokban olyan j�l siker�ltek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben m�jus elsej�t hivatalosan is a „munk�soszt�ly nemzetk�zi �sszefog�s�nak harcos �nnep�v�” nyilv�n�tott�k. (Szint�n ez az internacion�l� deklar�lta 1910-ben a VIII. kongresszus�n a n�k v�laszt�jog�nak el�r�se c�lj�b�l, szolidarit�sb�l m�rcius 8-�t nemzetk�zi n�napp�).

1904-ben az amszterdami kongresszuson ism�t egy felh�v�st adtak ki, miszerint „Minden orsz�g �sszes szoci�ldemokrata p�rtja, �s hasonl� k�t�d�s� b�rmilyen szervezete nagy er�kkel demonstr�ljon m�jus elsej�n a nyolc �r�s munkaid� bevezet�s��rt, a proletari�tus oszt�lysz�ks�gletei�rt �s az egyetemes b�k��rt” Mivelhogy a legk�zenfekv�bbnek erre a sztr�jk �g�rkezett, elfogadtak �s kihirdettek egy felsz�l�t�st is, melyben kijelentett�k, hogy „a F�ld �sszes orsz�g�ban k�telez� minden munk�s-prolet�r szervezetnek m�jus elsej�n felf�ggeszteni a munk�t mindenhol, ahol az a munk�sok testi �ps�g�nek vesz�lyeztet�se n�lk�l csak lehets�ges”